“Úgy akarok kinézni, mint a Snapchaten”

Egyre többen fordulnak hozzánk azzal a kéréssel, hogy úgy nézzenek ki, mint a Snapchat szűrőkkel felturbózott fotóikon. Aggasztó tendencia van kibontakozóban a plasztikai sebészetben.

„Snapchat-diszmorfia” – avagy a közösségi média új módon rombolhatja meg önbecsülést.

A közösségi média által okozott stressz plasztikai sebészetre készteti a fiatalokat?

A “Snapchat dysmorphia” kifejezés a test diszmorf rendellenességből (testképzavar) származik, amelyet az észlelt fizikai hibák megszállottsága jellemez, még azok is, amelyek mások számára láthatatlanok. Bár a Snapchat dysmorphia nem valami klinikailag diagnosztizálható állapot, az irreális megjelenés miatti arcplasztikai műtétek hozzájárulhatnak a testképzavar kialakulásához vagy súlyosbíthatják azt.

A Snapchat képviselői nem kommentálták a hírt. A sokak által kedvelt Facetune app szóvivője nyilatkozatában kijelentette: „A Facetune és a Facetune 2 valójában megtöri a „tökéletes test” ideálok illúzióját. Mindenki – a híres szupermodellektől a nagynénjédig – használja, és mindenki tudja, hogy mindenki használja. Az ellenkezőjét vitatni naivitás. Mindenki számára elérhető ez a játszótér.”

Soha nem néztél ki jobban: a bőröd pórusmentes, az orrod kicsinek, az ajkaid dúsnak tűnnek, és őzike szemű vagy. Készen állsz arra, hogy megoszd a világgal és begyűjtsd a lájkokat?

A probléma a fentivel a következő: EZ TÉNYLEG TE VAGY?!

A szűrők, a megvilágítás és más közösségi média trükkök a tökéletesség lehetőségét mutatták be a tömegek számára: egy filterezett kép gyors megosztása az Instagramon, és máris elkezdenek özönleni a lájkok és a megjegyzések. Ezek a szűrők és szerkesztések mára már normává váltak, megváltoztatva az emberek szépségről alkotott képét világszerte.

A közösségi médiahasználat és a stressz

Bár nem újdonság a saját tökéletlenségeidet látni a tükörben, a kéznél lévő információk arról, hogy hogyan nézhetnél ki nélkülük, igen. Minél több időt töltenek az emberek a közösségi médiában, annál jobban befolyásolja az agyukat az a tartalom, aminek kiszolgáltatják magukat. Egyesek számára ez azt jelenti, hogy arra ösztönzi őket, hogy saját, természetes megjelenésüket elfogadhatatlannak tekintsék. Amikor egy felmérés során arról kérdezték az embereket, hogy valamilyen okból rosszul érzik-e magukat a megjelenésük miatt, a többség határozott „igen”-nel válaszolt. A résztvevők körülbelül 22 százaléka mondta, hogy NAPONTA okoz ez számára stresszt!

Tovább fokozza a problémát a vágy arra, hogy a közösségi média fiókjainkat a nap folyamán ismétlődően megtekintsük, mivel azok folyamatosan frissülnek. Az Everyday Health stressz-felmérésében a válaszadók 57 százaléka, köztük a baby boom és a Z generációhoz tartozók is arról számolt be, hogy minden nap megtekinti közösségi média fiókját.

Ezek az „állandó csekkolások” az emberek 86 százalékát jelentik, akik emiatt több napi stresszt tapasztalnak, mint azok, akik ritkábban nézik meg a közösségi médiát. Valójában 42 százalékuk aggódik amiatt, hogy a közösségi média milyen negatív hatással van az egészségükre; a nem rendszeres látogatóknak csak 27 százaléka mondja ugyanezt. Ha ehhez hozzáadjuk az esztétikai nyomást, akkor ez biztos receptje a napi stressznek, a szorongásnak és a hangulati problémáknak.

A plasztikai sebészként rendszeresen látjuk ezt az M2Med-ben is. Régen, amikor a páciensek bejöttek egy konzultációra, a tükörben rámutatták azokat a területeket, amelyeken változtatni szeretnének. Manapság ezek a „hibák” már egy szelfiben láthatók, tükörben nem. Sokkal hamarabb mutatnak nekünk fotókat a telefonjukból, amelyekben rámutatnak a tökéletlenségekre – az orra túl nagy, az orra görbe, kettős álla van –, amelyeket bizonyos esetekben szinte lehetetlen a valóságban kiszúrni. Ez pedig kóros következménye annak, ha sok időt töltenek a saját fényképeik nézegetésével.

Az észlelt tökéletlenségeken vagy hibákon való időtöltés bárkit szörnyen letaglózhat. Ez a rossz szokás bizonytalanság érzését válthatja ki, ami stresszreakcióhoz vezethet a szervezetben. Ez a negatív gondolatok ciklikus mintázatát okozza: feszült vagy egy hiba miatt, úgy érzed, hogy változtatnia kell a megjelenéseden, majd időt és erőforrást fordítasz erre, ami még több stresszt okozhat.

A tökéletlenségek „kijavításának” vágya a fiatal nőket érintheti a legjobban, ez a csoport gyakran kér injekciós esztétikai beavatkozást, hialuronsavas töltőanyagot és botoxot, valamint mellnagyobbítást és zsírleszívást. Úgy jelennek meg, mint a közösségi médiában látott hírességek. Megszokták, hogy kissé torz módon látják magukat: egy apró képernyőn és olyan fényképeken át, amelyeket úgy átszerkesztettek, hogy eltávolították a tökéletlenségeket és kihasználták az összes filtert.

A különbség manapság abban rejlik, hogy az emberek olyan apró dolgokhoz ragaszkodnak, amelyekkel korábban az emberek nem foglalkoztak. A páceinsek megszállottabbak az apró tökéletlenségek miatt. Szeretik, ahogyan néznek filterezve, kísérleteznek az alkalmazások szerkesztésével. Úgy tűnik, hogy az orruk dudoraival, a pattanásaikkal, egy kis cellulittal vagy vékony ajkakkal szembeni toleranciájuk valamivel alacsonyabb, mint az előző generációké.