Egy új tanulmány kimutatta, hogy már egy 60 perces séta a természetben is képes csökkenteni az agyi stresszfeldolgozásban részt vevő régiók aktivitását.
A városi élet a mentális egészségi zavarok magasabb arányával jár együtt.
Egy új tanulmány kimutatta, hogy egy 60 perces séta a természetben csökkenti a stresszfeldolgozásban érintett agyi régiók aktivitását. Az agyi aktivitás ezekben a régiókban stabil maradt 60 perces városi környezetben tett séta után.
Számos tanulmány kimutatta, hogy nagyobb arányban fordulnak elő súlyos mentális betegségek a városi, mint a vidéki területeken élők között.
Egy 2012-es metaanalízis például a skizofrénia fokozott kockázatát találta a városokban élők körében.
Más kutatások, köztük ez tanulmány 2011-ből azt találta, hogy a városokban élő emberek esetében fokozott aktivitást tapasztalnak a amygdalaban, az agyi régióban, amely szabályozza az érzelmeket, beleértve a félelmet és a stresszt.
Egy másik új tanulmányban a németországi Max Planck Emberi Fejlesztési Intézet Lise Meitner Környezeti Idegtudományi Csoportjának kutatói a természet mentális egészségügyi előnyeit tárták fel.
Ez utóbbi kutatás során a kutatók arra törekedtek, hogy kiderítsék azt, vajon a városi területeken a mentális betegségek magasabb aránya összefügg-e azzal, hogy az egyének kevésbé férnek hozzá a természethez, vagy inkább bizonyos típusú emberekre jellemző, hogy vonzza őket bizonyos környezetekben élni.
„Nem lehetett ilyen erőteljesen szétválasztani ezt a tyúk-tojás problémát, nevezetesen, hogy valóban a természet okozta-e a hatásokat az agyban, vagy hogy befolyásoló hatású-e az, hogy az adott egyedek vidéki vagy városi régiókban élnek.” – mondta Sonja Sudimac , a Lise Meitner Group for Environmental Neuroscience predoktori munkatársa és a tanulmány vezető szerzője a Medical News Today -ban adott interjúja során.
Ijesztő arcok képeinek tanulmányozása
Hipotézisük meghatározásához a kutatók 63 egészséges résztvevő agyi aktivitását vizsgálták funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével, mielőtt és miután a résztvevők 1 órás sétát tettek egy erdőben vagy egy forgalmas bevásárló utcában.
A vizsgálatban 29 nő és 34 férfi vett részt, 18 és 47 év közöttiek. Az átlagéletkor 27 év volt. Minden résztvevő fMRI-vizsgálatot kapott. A szkennelések során számos gyakorlatot végeztek a résztvevők, amelyek közül kettőt elemeztek ki részletesen a tanulmányban.
Az első gyakorlatban a résztvevőknek 15 férfi és 15 női arc képét mutatták meg, amelyek félelmetes és semleges arckifejezéseket ábrázoltak. A második gyakorlatban a résztvevők fejszámolási feladatokat kaptak „olyan időkorláttal, amely éppen túllépte a résztvevő kognitív képességeit” – magyarázza a tanulmányról szóló cikk.
A szkennelések befejezése után 31 résztvevőt rendeltek be sétálni Berlin egyik forgalmas utcájában, míg 32-en egy városi erdőben sétáltak. A résztvevők 10 és 17 óra között sétáltak, a férfiak és a nők egyenlő arányban oszlottak meg mindkét csoportban.
A kutatók egy telefont adtak a résztvevőknek a séta során, amely nyomon követte a tartózkodási helyüket. A résztvevők csuklópántot is viseltek, amely az elektrodermális aktivitásukat (EDA), a szívfrekvencia variabilitását (HRV) és a pulzusukat figyelte. Kaptak egy zacskós ebédet, amit a séta alatt megehettek. 30 perc séta után megszólalt a telefon riasztója, jelezve, hogy ideje visszafordulni.
Miután a résztvevők befejezték a sétákat, a kutatók újabb fMRI-vizsgálatot végeztek, miközben ugyanazokat a gyakorlatokat végezték el.
“Tanulmányunk eredményei azt mutatják, hogy már [egy] órás séta után a természetben a stressz-feldolgozásban szerepet játszó agyi régiók aktivitása csökken” – mondta Sudimac.
“Ez azért fontos megállapítás, mert először mutat ok-okozati összefüggést a természetnek való kitettség és a stresszel összefüggő agyi régiók változása között.”
– mondja Sonja Sudimac, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók csökkent aktivitást figyeltek meg a vizsgálat során végzett mindkét gyakorlat során. Ez azt sugallja, hogy a természetben való séta globálisan jótékony hatással lehetett az amygdalára azáltal, hogy megnöveli annak aktivációs küszöbét.
Ezen kívül az agyi aktivitás a stresszfeldolgozásban érintett régiókban stabil maradt, és nem növekedett 60 perces városi környezetben tett séta után. Ez viszont ellentmond annak az elképzelésnek, hogy a városi expozíció további stresszt okoz.
Valós vonatkozások
A kutatás azt támasztja alá, hogy a természetben való séták egyfajta megelőző intézkedésként szolgálhatnak a mentális egészségügyi problémák kialakulásával szemben és elháríthatják a városi környezet mentális egészségre gyakorolt negatív hatásait.
Talán az ilyen típusú kutatások elősegítik a várostervezők számára, hogy prioritássá tegyék az akadálymentes zöld környezet kialakítását a városokban.
Mivel a világ népességének több mint fele városokban él, és az urbanizáció rohamosan növekszik, a városlakók számára kulcsfontosságú, hogy legyen egy közeli park vagy erdő, ahol töltődhetnek a stresszes városi környezetből “kiszakadva”.
A rövidebb séták is megtérülnek?
Mivel a vizsgálatok azt mutatták, hogy már akár egy 1 órás séta a természetben csökkenti az agyi stresszfeldolgozásban érintett területek aktivitását, felvetődik a kérdés, hogy vajon a rövidebb séták is hasznosak lehetnek?
A vizsgálat során az 1 órás időtartamot választották egyszerűen azért, mert ennél több fárasztó lehetett volna néhány olyan résztvevő számára, aki nem szokott testmozgáshoz.
Van néhány bizonyíték arra vonatkozóan is, hogy a stressz élettani mutatói, például a stresszhormon kortizol alacsonyabbak egy 15 perces természetben tett séta után, mint egy városi környezetben, így logikusnak tűnik a következtetés, hogy a rövidebb természetben való tartózkodás is csökkenti az amygdala aktivitást.
Más magyarázat is lehet?
Karen Stewart alabamai klinikai pszichológus szerint, aki nem vett részt a vizsgálatban, lehet egy alternatív magyarázat is a stresszfeldolgozásban részt vevő agyi régiók csökkent aktivitására azoknál a résztvevőknél, akik 1 órás sétát tettek a zöld környezetben. Véleménye szerint a csökkenés a testmozgás pozitív hatásaiból is fakadhat.
A szabadban való tartózkodás során soha nem szabad megfeledkezned a megfelelő fényvédelemről, hogy ne tedd ki bőrödet a bőrrák kockázatának. A bőrvédelemről itt olvashatsz bővebben »
A ‘jól érzem magam a bőrömben’-érzés pótolhatatlan és boldogsággal tölti el az embert. A test és lélek harmóniájának megteremtése a célunk.
Ha segíthetünk, hogy jobban érezd magad a bőrödben, fordulj hozzánk bizalommal!
KONZULTÁCIÓ
A konzultáció minden műtét és esztétikai kezelés előtt elengedhetetlen. A személyes megbeszélés során tudjuk felmérni, hogy lehetséges-e elvégezni a kívánt beavatkozást, illetve hogy esetedben mely módszerrel, hány beavatkozással érhető el a kívánt cél. Ezen kívül a konzultáció során van lehetőséged feltenni a kérdéseidet.
Érdekelnek a részletek? Kérj időpontot személyes konzultációra:
+36 30 271 4141
–
#M2Med #ForTimelessBeauty
