Ha a forma számít, nem csak a méret, akkor a mellfelvarrás lehet a megoldás

A női mell megjelenése életünk során folyamatosan változik. Serdüléskor kialakul, terhesség és szoptatás alatt megduzzad, az idő múlásával, hormonális változásokkal, fogyás vagy súlyingadozás következtében pedig megereszkedhet.
Ez a természetes folyamat sok nő számára nem csupán esztétikai kérdés, hanem testtudatosságát és önbizalmát is mélyen érintheti.

A mellfelvarrás – orvosi nevén mastopexia – egy olyan sebészi megoldás, amely nem a mell méretének növelésére vagy csökkentésére, hanem kifejezetten a forma visszaállítására, az esztétikus kontúr és a mellbimbó ideális helyzetének helyreállítására szolgál. De mikor válik ez szükségessé, és mit érdemes tudni róla?

A mastopexia lényege – mit tesz a sebész?

A mellfelvarrás nem egy univerzális beavatkozás: a sebész minden esetben az emlők formáját, megereszkedésének mértékét és a páciens céljait figyelembe véve választ technikát. A cél, hogy a mellbimbó újra középre kerüljön, a mell felső pólusa teltebb legyen, az alsó pólus pedig kevésbé nyúlt. A felesleges bőrt eltávolítják, a mirigyállományt formálják, és szükség esetén a bimbóudvar méretét is korrigálják.

A műtét típusa lehet:

• „Doughnut” technika – csak a bimbóudvar körüli metszéssel
• „Lollipop” technika – függőleges metszéssel a bimbóudvar alatt
• „Anchor” vagy „fordított T” metszés – jelentősebb ptózis esetén

Fontos tudni, hogy a mellfelvarrás során nem történik térfogatnövelés. Ha valaki telt, „push-up” hatást is szeretne, implantátum beültetésére vagy saját zsírral történő feltöltésre is sor kerülhet.

Kinek ajánlott a mellfelvarrás?

A beavatkozást leggyakrabban azok a nők választják, akik:

• Már nem terveznek szoptatást
• Szülés vagy fogyás után elveszítették a mell korábbi formáját
• Bimbójuk az emlő alsó kontúrja alá süllyedt
• Aszimmetrikus mellformával élnek
• Zavarja őket, hogy a mellük laposabb, „lógós”, vagy elveszítette a fiatalos karakterét

Érdemes azonban megkülönböztetni a megereszkedett, de nagy térfogatú mellet a megereszkedett és egyúttal „kiürült” mellformától. Utóbbi esetben a felvarrással együtt gyakran implantációra is sor kerül.

Gyógyulás, hegek és tartósság

A műtétet altatásban végezzük, és általában 2–3 órát vesz igénybe. A páciensek egy napos megfigyelés után hazatérhetnek. Az első napokban enyhe fájdalom, duzzanat és feszülés jelentkezhet, amely fájdalomcsillapítókkal jól kontrollálható. A kompressziós melltartó viselése 4–6 hétig ajánlott.

A hegek típusa a választott műtéti technikától függ – ezek idővel jelentősen elhalványodnak, különösen, ha megfelelő hegkezelő készítményeket használ a páciens, és kerüli a napozást a gyógyulási idő alatt.

A mellfelvarrás eredménye tartós, de nem végleges: a bőr öregedése, hormonális változások és súlyingadozás a jövőben is befolyásolhatja az emlők formáját. Ennek ellenére a műtéten átesett nők nagy többsége – a Plastic and Reconstructive Surgery egyik 2022-es kutatása szerint több mint 90% – hosszú távon is elégedett a műtét eredményével.

Mellfelvarrás és szoptatás – kizárja egymást?

A legtöbb mellfelvarrás során a tejmirigyeket nem távolítják el, így technikailag megmaradhat a szoptatási képesség. Azonban ha a bimbóudvar teljesen leválasztásra kerül a mirigyállományról, ez a funkció sérülhet. Épp ezért a gyermekvállalás előtti műtétet a általában csak akkor javasoljuk, ha a páciens tudatosan vállalja a későbbi lehetséges korlátozást.

Lélektani hatás – nem csak tükörkép kérdése

A mellformával kapcsolatos elégedetlenség gyakran nem pusztán hiúságból fakad. A nőiesség, az intimitás, a magabiztosság mélyen összefonódik azzal, ahogyan a nők érzik magukat a saját testükben. Sok páciens számol be arról, hogy a mellfelvarrás után újra örömmel visel mélyebb dekoltázst, sportolni jár, vagy nyaraláskor bátrabban választ fürdőruhát.

Egy 2020-as francia felmérés szerint a mellfelvarráson átesett nők közel 85%-a úgy érezte, hogy nőiessége és önbecsülése is megerősödött a beavatkozást követően.

–
A mellfelvarrás egy biztonságos, hatékony és sok szempontból felszabadító beavatkozás, amely nem a tökéletesség hajszolásáról, hanem a testkép és önértékelés helyreállításáról szól. Legyen szó szülés utáni formahelyreállításról vagy időskori önmegújulásról, a mastopexia lehetőséget ad arra, hogy a nők újra komfortosan érezzék magukat a saját testükben – a legtermészetesebb módon.