A témában elsősorban a brit és az amerikai szakirodalomra támaszkodhatunk, mert Angliában és a Tengerentúlon végeztek ezzel kapcsolatban kutatásokat. Az Egyesült Királyságban a plasztikai sebészek képviseletében működő Brit Esztétikai Plasztikai Sebészek Szövetsége (BAAPS) által 2023-ban végzett ellenőrzés megállapította, hogy „2022-ben 102%-kal nőtt a kozmetikai sebészeti eljárások száma.” A jelentés minden típusú kezelésre kiterjedt, a mellplasztikától az orrplasztikán át a zsírleszívásig és az olyan „korrekciókig”, mint például az ajakfeltöltés. A Nemzetközi Esztétikai Plasztikai Sebészeti Társaság (ISAPS) szerint ez a trend az egész világra kiterjedt.

Ha azt vesszük sorra, hogy miért válnak egyre népszerűbbé a plasztikai beavatkozások világszerte, számos indokot találunk.

Ez összefügg azzal az előfeltevéssel, hogy az alacsony önbecsüléssel rendelkező emberek nagyobb valószínűséggel fontolgatják a plasztikai műtétet, mint eszközt a testképük javítására és közérzetük javítására. Azoknál a betegeknél, akiknek a műtét előtt alacsony az önbecsülése, később csökken a stressz, és általánosságban javulhat az életminőség. Ez azonban attól függ, hogy korábban miért voltak boldogtalanok, például ha a nagy orruk miatt csúfolták őket, és ez mindig zavarta őket, motiváltnak érzik magukat az orrplasztikára, hiszen a beavatkozás után nagyobb magabiztosságot és boldogságot éreznek majd, mert megszűnt a szorongást okozó tényező.

A plasztikai műtétek utáni mentális jólétet befolyásoló tényezők

Számos tényező befolyásolhatja a mentális egészséget a plasztikai műtétek után, de például azon páciensek esetében, akik testi diszmorf rendellenességben (a megjelenésük megszállottsága) szenvednek, nem változik az érzet. Ezek a betegek nem érzik jobban magukat a műtéttől, és továbbra is aggódnak az általuk észlelt tökéletlenségek miatt.

Emellett azoknál a betegeknél, akik mély pszichológiai problémákkal, például szorongással, depresszióval vagy párkapcsolati problémákkal küzdenek, és emiatt esetleg rossz okokból vállalkoznak a műtétre, kevésbé valószínű, hogy pozitív előnyökkel járnak a plasztikai beavatkozások.

Az általunk végzett plasztikai műtétek egyik számunkra legjobb része az, ahogy a pácienseink visszanyerik önbizalmukat, javul az önértékelésük, és úgy összességében jobban érzik magukat a bőrükben és kapcsolataikban.

A plasztikai sebészet persze nem jelent mindenre megoldást. Kulcsfontosságú, hogy a pácienseknek reális elvárásaik legyenek, és meg kell érteniük, hogy a social mediaban fellelhető sok online kép gondos megvilágítással, sminkkel, pozicionálással és persze filterekkel készül. A tény az, hogy mindenkinek más a bőr-, izom- és csontszerkezete, valamint általános egészségi és edzettségi szintje, ami lehetetlenné teszi azonos eredmények elérését és azonos gyógyulási időt mindenkinél.

Összefoglalva, a plasztikai sebészeti eljárások pozitív hatással lehetnek a mentális jólétre, de kulcsfontosságú az elvárások helyén kezelése és megalapozott döntések meghozatala. Erre tökéletes alkalom egy tapasztalt plasztikai sebésszel folytatott személyes konzultáció, ahol megbeszélhetitek az igényeidet és lehetséges eredményeket.

Egyre több fiatallal találkozunk, aki elégedetlen a testével. A témában végzett kutatások szerint két fő oka a közösségi média befolyásában és/vagy a rossz szülői mintában keresendő. Ebben a veszélyeztetett korosztályban az elégedetlenség érzése sokszor csap át testképzavarba, amely néhány jellegzetes tünet alapján jól felismerhető és kezelhető.

A testi megjelenéssel és a testsúllyal való elégedetlenség világszerte egyre nagyobb méreteket ölt. A 11–21 év közötti lányok 62 százaléka szeretne fogyni, 50 százalékuk próbált már valamiféle fogyókúrát, és egynegyedük fontolgatja a plasztikai műtétet. Egy másik felmérés szerint az európai egyetemisták 80 százaléka számolt be testi elégedetlenségről.

A testképzavar a modern kor betegsége.

A testkép testünk összetett belső leképződése, amely személyes és társas tapasztalatok során fejlődik ki. A testképzavarban szenvedők önértékelése sérült, megszállottan hiszik, hogy csak akkor felelnek meg a szociális elvárásoknak, ha elérik az általuk megszabott súlyt. Kényszeresen ragaszkodnak szabályaikhoz, beteges lelkifurdalás, önvád, önutálat jellemző rájuk a szabályok esetleges megszegése esetén.

Mindannyiunknak van véleménye arról az emberről és testről, akit a tükörben látunk, ezt a magunkról alkotott képet pedig rengeteg minden befolyásolja – mások visszajelzései, a közösségi média, az adott korban éppen kívánatosnak minősített ideális külső, a filmek és reklámok üzenetei, de a lakóhelyünk kultúrája is.

„A testképzavar jele lehet, ha valaki sosem érzi jól magát a bőrében; akkor sem, ha 10 kilóval soványabb vagy 10 kilóval kövérebb. Jellemző tünet a mentális és a fizikális önbántalmazás, például a túlzott sport, a túlevés vagy a bántó gondolatok. A gyerekek mindaddig elfogadják magukat olyannak, amilyenek, amíg a környezetük nem érezteti velük, hogy valamiben különböznek a többiektől vagy mások, mint az elvárt. Ha ez megtörténik, olyan tüneteket tapasztalhatunk, mint a saját test torzult észlelése vagy a negatív testkép” – mondja Bacsa Hédi, a Lélekfogadó alapítója.

A testképzavarral összefüggő betegségek egyaránt hatással vannak az ember pszichológiai és testi jóllétére, ezért aki ennek jeleit érzi magát, feltétlenül forduljon szakemberhez.

A social mediaban látott fotók nagy része Photoshoppal vagy más programokkal van javítva, viszont a legtöbbnél ez nincs feltüntetve, így joggal hiheti azt a tapasztalatlan internetező, hogy valóságos, amit lát. Innen pedig már csak fél perc, és rosszul is érzi magát, amiért „nem olyan karcsú, napbarnított, csinos, hibátlan a külseje”, mint annak az influenszernek, aki két órát töltött az aktuális fotó tökéletesítésével.

Fontos tehát, hogy a helyén tudjunk kezelni mindent, amit ezeken az oldalakon látunk, hiszen bizonyíték is van már a mentális betegségek és a Facebook-használat kapcsolatára. Ha lehet, kerüljük a média azon területeit, amelyek hamis képet festenek másokról, de ha már találkozunk velük, mindig jusson eszünkbe: ez nem a valóság!

Az M2Med Klinikán kiemelt figyelmet fordítunk a testképzavar diagnosztizálására. Hisszük, hogy a testképzavarban szenvedő betegek önértékelésén nem segít a plasztikai beavatkozás sem, ezért az ilyen problémával hozzánk forduló betegeket előbb pszichológus szakemberhez irányítjuk. Nem végzünk beavatkozást súlyos testképzavarban szenvedő betegen!

Míg a korábbi évtizedekben a testképzavarok megnyilvánulásai – például étkezési zavarok – jobban elkülönültek a normálistól, mára a norma ment el észrevétlenül a kóros irányba divatos formában. Ma már szinte mindenki szorong kinézetét illetően, ezért nehéz kiszúrni, hogy ki az akinél “normális” szintű az önbizalomhiány és ki az, akinél komolyabb gond lesz belőle. Ezért fontos odafigyelni erre és beszélni erről.

A probléma nem a tükörben, hanem leginkább fejben van.

❌ Nincs rendben, hogy nem mersz fürdőruhára vetkőzni a strandon.

❌ Nincs rendben, hogy 1 hónappal azután, hogy életet adtál a gyermekednek, már azon töröd a fejed, hogyan KELLENE egy szempillantás alatt újra karcsúnak lenned.

❌ Nincs rendben, hogy nem szeretsz tükörbe nézni.

❌ Nincs rendben, hogy nem mersz mások előtt edzeni a teremben.

❌ Nincs rendben, hogy valaki a szemedbe mondja, hogy vékonyabban / teltebben / izmosabban / tónusosabban / karcsúbban kellene kinézned, mint ahogyan te jól érzed magad!

Az egészség – beleértve a lelki egészséget is – az életmódodban rejlik, abban, hogy hogyan bánsz a testeddel! Tanulj meg tisztelettel tekinteni rá, hiszen ő az, aki egész életedben veled lesz, és már csak rajtad múlik, hogy az örömöd vagy az állandó szorongásod forrása lesz-e.

Egyre többen fordulnak hozzánk azzal a kéréssel, hogy úgy nézzenek ki, mint a Snapchat szűrőkkel felturbózott fotóikon. Aggasztó tendencia van kibontakozóban a plasztikai sebészetben.

„Snapchat-diszmorfia” – avagy a közösségi média új módon rombolhatja meg önbecsülést.

A közösségi média által okozott stressz plasztikai sebészetre készteti a fiatalokat?

A „Snapchat dysmorphia” kifejezés a test diszmorf rendellenességből (testképzavar) származik, amelyet az észlelt fizikai hibák megszállottsága jellemez, még azok is, amelyek mások számára láthatatlanok. Bár a Snapchat dysmorphia nem valami klinikailag diagnosztizálható állapot, az irreális megjelenés miatti arcplasztikai műtétek hozzájárulhatnak a testképzavar kialakulásához vagy súlyosbíthatják azt.

A Snapchat képviselői nem kommentálták a hírt. A sokak által kedvelt Facetune app szóvivője nyilatkozatában kijelentette: „A Facetune és a Facetune 2 valójában megtöri a „tökéletes test” ideálok illúzióját. Mindenki – a híres szupermodellektől a nagynénjédig – használja, és mindenki tudja, hogy mindenki használja. Az ellenkezőjét vitatni naivitás. Mindenki számára elérhető ez a játszótér.”

Soha nem néztél ki jobban: a bőröd pórusmentes, az orrod kicsinek, az ajkaid dúsnak tűnnek, és őzike szemű vagy. Készen állsz arra, hogy megoszd a világgal és begyűjtsd a lájkokat?

A probléma a fentivel a következő: EZ TÉNYLEG TE VAGY?!

A szűrők, a megvilágítás és más közösségi média trükkök a tökéletesség lehetőségét mutatták be a tömegek számára: egy filterezett kép gyors megosztása az Instagramon, és máris elkezdenek özönleni a lájkok és a megjegyzések. Ezek a szűrők és szerkesztések mára már normává váltak, megváltoztatva az emberek szépségről alkotott képét világszerte.

A közösségi médiahasználat és a stressz

Bár nem újdonság a saját tökéletlenségeidet látni a tükörben, a kéznél lévő információk arról, hogy hogyan nézhetnél ki nélkülük, igen. Minél több időt töltenek az emberek a közösségi médiában, annál jobban befolyásolja az agyukat az a tartalom, aminek kiszolgáltatják magukat. Egyesek számára ez azt jelenti, hogy arra ösztönzi őket, hogy saját, természetes megjelenésüket elfogadhatatlannak tekintsék. Amikor egy felmérés során arról kérdezték az embereket, hogy valamilyen okból rosszul érzik-e magukat a megjelenésük miatt, a többség határozott „igen”-nel válaszolt. A résztvevők körülbelül 22 százaléka mondta, hogy NAPONTA okoz ez számára stresszt!

Tovább fokozza a problémát a vágy arra, hogy a közösségi média fiókjainkat a nap folyamán ismétlődően megtekintsük, mivel azok folyamatosan frissülnek. Az Everyday Health stressz-felmérésében a válaszadók 57 százaléka, köztük a baby boom és a Z generációhoz tartozók is arról számolt be, hogy minden nap megtekinti közösségi média fiókját.

Ezek az „állandó csekkolások” az emberek 86 százalékát jelentik, akik emiatt több napi stresszt tapasztalnak, mint azok, akik ritkábban nézik meg a közösségi médiát. Valójában 42 százalékuk aggódik amiatt, hogy a közösségi média milyen negatív hatással van az egészségükre; a nem rendszeres látogatóknak csak 27 százaléka mondja ugyanezt. Ha ehhez hozzáadjuk az esztétikai nyomást, akkor ez biztos receptje a napi stressznek, a szorongásnak és a hangulati problémáknak.

A plasztikai sebészként rendszeresen látjuk ezt az M2Med-ben is. Régen, amikor a páciensek bejöttek egy konzultációra, a tükörben rámutatták azokat a területeket, amelyeken változtatni szeretnének. Manapság ezek a „hibák” már egy szelfiben láthatók, tükörben nem. Sokkal hamarabb mutatnak nekünk fotókat a telefonjukból, amelyekben rámutatnak a tökéletlenségekre – az orra túl nagy, az orra görbe, kettős álla van –, amelyeket bizonyos esetekben szinte lehetetlen a valóságban kiszúrni. Ez pedig kóros következménye annak, ha sok időt töltenek a saját fényképeik nézegetésével.

Az észlelt tökéletlenségeken vagy hibákon való időtöltés bárkit szörnyen letaglózhat. Ez a rossz szokás bizonytalanság érzését válthatja ki, ami stresszreakcióhoz vezethet a szervezetben. Ez a negatív gondolatok ciklikus mintázatát okozza: feszült vagy egy hiba miatt, úgy érzed, hogy változtatnia kell a megjelenéseden, majd időt és erőforrást fordítasz erre, ami még több stresszt okozhat.

A tökéletlenségek „kijavításának” vágya a fiatal nőket érintheti a legjobban, ez a csoport gyakran kér injekciós esztétikai beavatkozást, hialuronsavas töltőanyagot és botoxot, valamint mellnagyobbítást és zsírleszívást. Úgy jelennek meg, mint a közösségi médiában látott hírességek. Megszokták, hogy kissé torz módon látják magukat: egy apró képernyőn és olyan fényképeken át, amelyeket úgy átszerkesztettek, hogy eltávolították a tökéletlenségeket és kihasználták az összes filtert.

A különbség manapság abban rejlik, hogy az emberek olyan apró dolgokhoz ragaszkodnak, amelyekkel korábban az emberek nem foglalkoztak. A páceinsek megszállottabbak az apró tökéletlenségek miatt. Szeretik, ahogyan néznek filterezve, kísérleteznek az alkalmazások szerkesztésével. Úgy tűnik, hogy az orruk dudoraival, a pattanásaikkal, egy kis cellulittal vagy vékony ajkakkal szembeni toleranciájuk valamivel alacsonyabb, mint az előző generációké.

A közvélemény és a szakértők egyaránt a közösségi médiát hibáztatják a mentális egészséggel kapcsolatos problémák hosszú listájáért, beleértve a depresszió, a szorongás és az öngyilkos magatartás növekvő arányát a fiatalok körében.

A témával kapcsolatos kutatások azonban ellentmondásosak. Létezik olyan tanulmány például, amely azt találta, hogy a közösségi média használatának valószínűleg nincs túl nagy hatása a tinédzserek életével való elégedettségére, a szakértői figyelmeztetések ellenére. A gyakorlat azonban mást mutat…

2013-ban a tanulmányban részt vevő tizenévesek mindössze 43%-a mondta azt, hogy naponta többször is rendszeresen ellenőrzi a közösségi médiát. Ez a második évben 59%-ra, a harmadik évben pedig 68,5%-ra emelkedett. Idővel a közösségi média gyakori használata csökkent mentális egészséggel és jólléttel járt, amit a pszichológiai szorongással, az élettel való elégedettséggel, a boldogsággal és a szorongással kapcsolatos kérdésekre adott válaszokkal mértek. Úgy tűnt, hogy a közösségi média erősebb hatással volt a lányokra, de a kapcsolat a fiúknál is jelen volt.

A kép bonyolultabbá vált, amikor a kutatók azt vizsgálták, hogy mely tevékenységek (vagy azok hiánya) felelős a probléma kialakulásáért – mint pl. az internetes zaklatás, az alváshiány és mozgáshiány? Megállapították, hogy a felsoroltak közül egyértelműen az internetes zaklatás a legkárosabb a lányok számára, ezt követte az alváshiány és a testmozgás hiánya.

A fiúknál azonban ezek a tényezők csak 12%-át magyarázták a közösségi média és a rossz mentális egészség közötti kapcsolatnak. Van néhány ok, ami ezt magyarázhatja: egyrészt a lányok hajlamosabbak a fiúkhoz képest olyan mentális egészségi állapotokra, mint a depresszió és a szorongás, függetlenül a képernyő előtt töltött időtől. A lányok több internetes zaklatást tapasztalnak, mint a fiúk, és Nicholls szerint kifejezetten zavarhatják őket ennek bizonyos aspektusai, beleértve a megjelenésre vonatkozó megjegyzéseket és a másokkal való negatív összehasonlítást.

Talán meglepő az is, hogy az online tevékenységből fakadó pihenés-, és testmozgás hiánya a fiúkra nem volt hatással, hiszen mind az alvás minősége, mind a fizikai aktivitás nemtől függetlenül szorosan összefüggenek a mentális egészséggel.

A tanulmány szerint az eltérés a minták használatára vezethető vissza. Mivel a lányok összességében gyakrabban használják a közösségi médiát, előfordulhat, hogy a fiúk nem áldozzák fel olyan mértékben az alvást és a testmozgást ezért, mint a lányok.

A tanulmány, mint a legtöbb ebben a témában, megfigyeléses volt, ami azt jelenti, hogy csak az adatkészleten belüli mintákat tudott megvizsgálni, nem pedig olyan laboratóriumi vizsgálatot végeztek, amely meghatározná, hogy a különböző gyerekek mennyi közösségi médiát használnak.

Azt sem tudták teljes mértékben felmérni, hogy a tinédzserek mennyi ideig használták a közösségi médiát, csak azt, hogy naponta hányszor ellenőrizték a különböző alkalmazásokat és webhelyeket.

De Nicholls szerint a korlátok ellenére a tanulmány segíthet a tinédzsereket egészségesebb életmód felé terelni, mivel az elsők között vizsgálja meg, hogy a közösségi média idővel károsíthatja a mentális egészséget.

A legfontosabb üzenetek a fiataloknak a következők:
– aludj eleget,
– ne veszítsd el a kapcsolatot barátaiddal a való életben; és
– a fizikai aktivitás ne maradjon el, mert ez kiemelten fontos a mentális egészség és a lelki jólét szempontjából. Ha ilyen módon vigyáz egy tinédzser magára, nem kell aggódnia a közösségi média hatása miatt.

A tinédzserek szüleinek az üzenetek hasonlóak. Arra kell ösztönözni a tinédzser gyerekeinket, hogy maradjanak aktívak, és kapcsolják ki telefonjukat éjszaka – és ami talán még fontosabb, hogy konkrétan kérdezzenek az internetes zaklatásról, mivel úgy tűnik, hogy ez a kár elsődleges forrása.

A hangsúlyt a mechanizmusokra és a tartalomra kell helyezni ahelyett, hogy pusztán a közösségi média használatát feszegetnénk.

Egy új tanulmány kimutatta, hogy már egy 60 perces séta a természetben is képes csökkenteni az agyi stresszfeldolgozásban részt vevő régiók aktivitását.
A városi élet a mentális egészségi zavarok magasabb arányával jár együtt.

Egy új tanulmány kimutatta, hogy egy 60 perces séta a természetben csökkenti a stresszfeldolgozásban érintett agyi régiók aktivitását. Az agyi aktivitás ezekben a régiókban stabil maradt 60 perces városi környezetben tett séta után.

Ijesztő arcok képeinek tanulmányozása

Hipotézisük meghatározásához a kutatók 63 egészséges résztvevő agyi aktivitását vizsgálták funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével, mielőtt és miután a résztvevők 1 órás sétát tettek egy erdőben vagy egy forgalmas bevásárló utcában.

A vizsgálatban 29 nő és 34 férfi vett részt, 18 és 47 év közöttiek. Az átlagéletkor 27 év volt. Minden résztvevő fMRI-vizsgálatot kapott. A szkennelések során számos gyakorlatot végeztek a résztvevők, amelyek közül kettőt elemeztek ki részletesen a tanulmányban.

Az első gyakorlatban a résztvevőknek 15 férfi és 15 női arc képét mutatták meg, amelyek félelmetes és semleges arckifejezéseket ábrázoltak. A második gyakorlatban a résztvevők fejszámolási feladatokat kaptak „olyan időkorláttal, amely éppen túllépte a résztvevő kognitív képességeit” – magyarázza a tanulmányról szóló cikk.

A szkennelések befejezése után 31 résztvevőt rendeltek be sétálni Berlin egyik forgalmas utcájában, míg 32-en egy városi erdőben sétáltak. A résztvevők 10 és 17 óra között sétáltak, a férfiak és a nők egyenlő arányban oszlottak meg mindkét csoportban.

A kutatók egy telefont adtak a résztvevőknek a séta során, amely nyomon követte a tartózkodási helyüket. A résztvevők csuklópántot is viseltek, amely az elektrodermális aktivitásukat (EDA), a szívfrekvencia variabilitását (HRV) és a pulzusukat figyelte. Kaptak egy zacskós ebédet, amit a séta alatt megehettek. 30 perc séta után megszólalt a telefon riasztója, jelezve, hogy ideje visszafordulni.

Miután a résztvevők befejezték a sétákat, a kutatók újabb fMRI-vizsgálatot végeztek, miközben ugyanazokat a gyakorlatokat végezték el.

„Tanulmányunk eredményei azt mutatják, hogy már [egy] órás séta után a természetben a stressz-feldolgozásban szerepet játszó agyi régiók aktivitása csökken” – mondta Sudimac.

 

„Ez azért fontos megállapítás, mert először mutat ok-okozati összefüggést a természetnek való kitettség és a stresszel összefüggő agyi régiók változása között.”

– mondja Sonja Sudimac, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók csökkent aktivitást figyeltek meg a vizsgálat során végzett mindkét gyakorlat során. Ez azt sugallja, hogy a természetben való séta globálisan jótékony hatással lehetett az amygdalára azáltal, hogy megnöveli annak aktivációs küszöbét.

Ezen kívül az agyi aktivitás a stresszfeldolgozásban érintett régiókban stabil maradt, és nem növekedett 60 perces városi környezetben tett séta után. Ez viszont ellentmond annak az elképzelésnek, hogy a városi expozíció további stresszt okoz.

A napfény jótékony hatásairól bővebben itt olvashatsz »

Valós vonatkozások

A kutatás azt támasztja alá, hogy a természetben való séták egyfajta megelőző intézkedésként szolgálhatnak a mentális egészségügyi problémák kialakulásával szemben és elháríthatják a városi környezet mentális egészségre gyakorolt negatív hatásait.

Talán az ilyen típusú kutatások elősegítik a várostervezők számára, hogy prioritássá tegyék az akadálymentes zöld környezet kialakítását a városokban.

Mivel a világ népességének több mint fele városokban él, és az urbanizáció rohamosan növekszik, a városlakók számára kulcsfontosságú, hogy legyen egy közeli park vagy erdő, ahol töltődhetnek a stresszes városi környezetből „kiszakadva”.

A rövidebb séták is megtérülnek?

Mivel a vizsgálatok azt mutatták, hogy már akár egy 1 órás séta a természetben csökkenti az agyi stresszfeldolgozásban érintett területek aktivitását, felvetődik a kérdés, hogy vajon a rövidebb séták is hasznosak lehetnek?

A vizsgálat során az 1 órás időtartamot választották egyszerűen azért, mert ennél több fárasztó lehetett volna néhány olyan résztvevő számára, aki nem szokott testmozgáshoz.

Más magyarázat is lehet?

Karen Stewart alabamai klinikai pszichológus szerint, aki nem vett részt a vizsgálatban, lehet egy alternatív magyarázat is a stresszfeldolgozásban részt vevő agyi régiók csökkent aktivitására azoknál a résztvevőknél, akik 1 órás sétát tettek a zöld környezetben. Véleménye szerint a csökkenés a testmozgás pozitív hatásaiból is fakadhat.

A szabadban való tartózkodás során soha nem szabad megfeledkezned a megfelelő fényvédelemről, hogy ne tedd ki bőrödet a bőrrák kockázatának. A bőrvédelemről itt olvashatsz bővebben »

A növények növekedésének elősegítésétől az emberek melegen tartásáig a napfény elengedhetetlen az élethez. Emellett sokan egyszerűen élvezzük a napsütte-érzést, és egyre több bizonyíték támasztja alá számos egészségügyi előnyét.

Az a tény, hogy ha túl sok ideig tesszük ki a bőrünket az UV-sugárzásának bőrrákot okozhat, arra késztette az embereket, hogy óvatosan és kevesebb időt töltsenek a napon.

A napfény egészségügyi előnyei

A napfény egészségre gyakorolt ​​jótékony hatásai közül a szervezetben a D-vitamin termelési folyamatának beindítása lehet a legismertebb. Amikor az UVB-sugarak elérik az emberi bőrt, kölcsönhatásba lépnek az ott található 7-DHC fehérjével, és D3-vitamint termelnek.

Az emberek hozzájuthatnak D-vitaminhoz az étrendjükből és étrend-kiegészítőkön keresztül is, de a napfény ennek az alapvető tápanyagnak a legfontosabb forrása. A D-vitamin szükséges a kulcsfontosságú biológiai folyamatokhoz a szervezetben.

Melyek a napsütés jótékony hatásai a szervezetünkre?

✔︎ támogatja az egészséges csontozatot,
✔︎ a kalciumszint kezeléséért felelős,
✔︎ csökkenti a gyulladást,
✔︎ támogatja az immunrendszert és a glükóz anyagcserét.

A kutatók összefüggést fedeztek fel a napsugárzás és az alacsonyabb vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri problémák miatti halálozási arány között. Azt sugallják, hogy a napfény hatására a bőr nitrogén-oxid-raktárakat szabadít fel, ami az artériák kitágulását, csökkenti a vérnyomást és csökkentheti a metabolikus szindróma hatását.

A napsütésben, a természetben eltöltött idő jótékony hatásairól itt olvashatsz »

Más kutatások szerint a fokozott napsugárzás a következő betegségektől is megvédheti az embereket:

✔︎ típusú cukorbetegségtől,
✔︎ sclerosis multiplextől (MS),
✔︎ a rák számos formájától, beleértve a vastagbél-, emlő- és prosztatarákot és a non-Hodgkin limfómát.

A napfény ezen kívül
✔︎ elősegíti a jobb alvást, és
✔︎ beállítja az emberek cirkadián ritmusát a szerotonin és a melatonin szintjének szabályozásával.

A napon való tartózkodás során általában jól érzi magát az ember és ennek a hatásnak számos tudományos oka van.

Ezek egyike az, hogy az UVB-sugárzásnak való kitettség hatására az emberi bőr béta-endorfinokat termel, amelyek fájdalomcsillapító hormonok.

Egyéb előnyeik közé tartozik:

✔︎ a jó közérzet előmozdítása és a hangulat javítása
✔︎ az immunrendszer erősítése
✔︎ fájdalom csillapítása
✔︎ a relaxáció elősegítése
✔︎ segíti a sebek gyógyulását
✔︎ segít az embereknek éberebbnek lenni
✔︎ növekvő munkával való elégedettséget, ha az ember munkahelyén napfényhez jut
✔︎ csökkenti a depressziót

Miért találják egyesek problémásnak a napfény hiányát?

A napsütés nélküli napok legtöbbünk számára nehezebbek lehetnek, de egyeseknek ez nagyobb kihívást jelent mentális egészségügyi szempontból, mint másoknak.
A napfény hiánya okozta depresszió és a szezonális affektív zavar (SAD) kialakulásában az alábbiakban felsoroltakkal terhelt emberek esetében nagyobb a kockázat:

• olyan családtagja van, aki átélt SAD-t (szezonális affektív zavart),
• depresszió, figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD), szorongás vagy más mentális zavar a kórtörténetében,
• az Egyenlítőtől távol lakik,
• és azt is meg kell jegyezni, hogy 5 szezonális affektív zavarban szenvedő emberből 4 nő.

Depresszió és szomorúság

Az SAD (szezonális affektív zavar) a depresszió egy speciális típusa. A tünetek akkor alakulnak ki vagy súlyosbodnak, ha a nappalok rövidülnek, és annak köszönhetően enyhülnek, ha a nappalok hosszabbak.

Az északi féltekén ez azt jelenti, hogy az SAD-ban szenvedők januárban és februárban tapasztalják a legintenzívebb tüneteket.

Míg az embereknél gyakori a „téli befordulás” érzése, a szezonális affektív zavar egy diagnosztizálható állapot, amely jelentős hatással lehet az emberek mentális egészségére.

A depresszió egyéb formáihoz hasonlóan a szezonális affektív zavar is akadályozza az emberek mindennapi életét, és leküzdhetetlen rossz hangulatot okoz. Az ettől szenvedő emberek elveszíthetik azt a képességüket, hogy örömüket leljék azokban a tevékenységekben, amelyeket egykor szerettek, nehezen gondolkodnak, vagy értéktelennek érezhetik magukat. Az alvási és étkezési szokásaikban is változásokat észlelhetnek.

A napfény alternatívái

Mind a szezonális affektív zavar, mind a depresszió kezelhető. A gyógyszeres kezelés és a terápia egyaránt hatásos lehet, és egyes beavatkozások hasznosítják a napfény egészségügyi előnyeit.

Ezek a beavatkozások lehetővé teszik az emberek számára, hogy más módon jussanak ezekhez az egészségügyi előnyökhöz, ami különösen fontos azok számára, akik:

• a világ olyan részein élnek, ahol jelentős különbségek vannak az évszakok között a nappali órák számát tekintve,
• olyan foglalkozásokban dolgoznak, amelyek hosszabb ideig igénylik a természetes fény nélküli zárt térben való tartózkodást,
• egyéb okok miatt korlátozniuk kell a természetes napfénynek való kitettségüket

Fényterápia

A fényterápia a szezonális affektív zavar standard kezelése, és hatékony alternatívája lehet a természetes napfénynek. A fényterápiás kezelések során, amelyekre orvosi szakember felügyelete mellett kerül sor, megkövetelik, hogy az egyének speciálisan kialakított, nagyon erős fényt sugárzó készülékek előtt üljenek minden nap meghatározott ideig. Az ide vonatkozó tudományos tanulmányok  jelentése szerint a fényterápia a diagnosztizált esetek 85%-ában valóban hasznos.

Egyéb alternatív megoldásként jól alkalmazhatók az antidepresszáns gyógyszerek is a szezonális affektív zavarban szenvedők számára. Léteznek olyan kutatások is, amelyek azt is megállapították, hogy a D-vitamin bevitel növelése bizonyos esetekben csökkentheti az SAD tüneteit. Azon személyek, akiknek étrendje vagy életmódja korlátozza szervezetük azon képességét, hogy ezt a vitamint előállítsa, kiegészítésként választhatja, hogy D-vitamint szed.

A fényterápia és a D-vitamin bevitel persze nem az egyetlen lehetséges megoldás. Tanulmányok kimutatták, hogy a SAD-ban szenvedőknek éppúgy profitálhatnak a kognitív viselkedésterápiából is, mint a fényterápiából.

A napfény elengedhetetlen az emberi egészséghez és jóléthez.

A napfény egészségügyi előnyei közé tartozik a D-vitamin termelődése, a csontok egészségének támogatása, a vérnyomás csökkentése, a betegségek megelőzése és a jó mentális egészség elősegítése.

Egyes emberek számára a napfénynek való kitettség csökkentése, ami általában télen fordul elő, jelentős mentális egészségügyi kihíváshoz vezethet, a SAD, a depresszió egy formájához.

A SAD fényterápiával, gyógyszeres kezeléssel, beszélgetésterápiával és még D-vitaminnal is kezelhető.

A mértékkel történő napozás, valamint a nem túlzásba vitt napon történő tartózkodás jótékony hatásairól fentebb olvashattál. Ha érdekel, hogyan gondoskodhatsz a bőröd egészségéről, hogyan előzheted meg a bőrrák kialakulását, olvasd el ezt a bejegyzésünket »

Ahogy a Love Island-féle valóságshowk visszatérnek a képernyőkre, ismét új vitákat láthatunk a műsor testképre gyakorolt ​​hatásáról, valamint a versenyzők közötti sokszínűség hiányával kapcsolatos kérdésekről.

Kétségtelen, hogy az olyan show-k, mint a Love Island, a résztvevőket hatalmas nyomás alá helyezik, hogy megfeleljenek a szépség egy nagyon specifikus meghatározásának…

A PLASZTIKAI SEBÉSZETI ELJÁRÁSOK NORMALIZÁLÁSA

Amint az a közösségi médiában is látható, az emberek gyorsan elbagatellizálják a plasztikai sebészetet és a korrekciós beavatkozásokat. A legfelkapottabb plasztikai műtétek, például a mellnagyobbítás témájának hiányos ismerete ahhoz vezethet, hogy az emberek nincsenek tisztában teljesen a kockázatokkal, és nem végeznek elegendő előzetes kutatást a témában.

Bár az kétségtelenül nagyszerű, hogy az emberek már magabiztosabbak és nem érzik kényelmetlenül magukat, amikor megvitatják bizonytalanságukat a mellméretüket érintő kérdésekben, és elérhető számukra, hogy ilyen beavatkozásra jelentkezzenek, nem szabad elfelejteni, hogy sok plasztikai sebészeti beavatkozás komoly, nagy műtétnek minősül, és ennek megfelelően szükséges kezelni őket.

A Love Island-féle valóságshowkban a versenyzők nyíltan beszélnek az elvégzett plasztikai beavatkozásaikról. Jóllehet nagyszerű a személy teste feletti teljes autonómia normalizálása, de a műsor gyakran azt már nem mutatja be, hogy az emberek milyen okok miatt döntöttek úgy, hogy alávetik magukat ezeknek az eljárásoknak, és milyen pszichológiai hatást gyakoroltak rájuk.

Számos oka van annak, hogy egy személy úgy dönt, hogy plasztikai sebészhez fordul, amelyek közül tapasztalatunk szerint sajnos sok túlmutat a fizikai megjelenésen. Anélkül, hogy a ezek a páciensek valóban érintenék ezeket a kérdéseket, az olyan műsorok, mint a Love Island, szerepet játszanak annak az elképzelésnek a normalizálásában, hogy a plasztikai kezelések gyors megoldást jelenthetnek a mélyebben gyökerező önértékelési problémákra.

ÉRDEKEL AZ ARCFELTÖLTÉS

A fent említett brit kutatás azt is kimutatta, hogy megugrott az érdeklődés az arcfeltöltés iránt is, mióta a Love Island először visszatért képernyőkre. Az olyan kifejezésekre, mint ‘Sharon Love Island lips’ és a „Faye Love Island lips” egyre több keresés történik.

Az arcfeltöltés iránti megnövekedett érdeklődés sem meglepő, mivel a villában tartózkodó nők közül sokan nyíltan beszélnek azokról a non-invazív eljárásokról, amelyeket a TV műsor előtt végeztettek.

Az arcfeltöltés népszerűsége ellenére – mindenekelőtt a dús ajkak esetében – az emberek továbbra is kevésbé vannak tisztában azokkal a kockázatokkal, amelyek azzal járnak, ha nem választanak tapasztalt és képzett szakembert ezekhez a látszólag kisebb eljárásokhoz.

Valójában a rosszul beadott arcfeltöltő hatása katasztrofális lehet. A Save Face kutatása azt sugallja, hogy az orvos-esztétikai kezelések 83 százalékát orvosi tapasztalattal nem rendelkező szakemberek végzik (!) – egyértelmű, hogy többet kell tenni a nyilvánosság tájékoztatása érdekében a non-invazív eljárásokkal kapcsolatos veszélyekről és kockázatokról.

MI A KÖVETKEZŐ LÉPÉS?

Mivel a nézők Love Island-féle műsorok iránti érdeklődése nem csökken, bárki, aki úgy érzi, hogy a műsor negatív hatással van önbecsülésére és testképére, tegyen meg mindent, hogy elkerülje a megtekintését.

Érdemes emlékezni arra, hogy a műsorban résztvevők radikális lépéseket tettek annak biztosítására, hogy az aktuális trendeknek és közvélemény által meghatározottak szerint „a legjobban nézzenek ki”, mielőtt belépnének a villába, a műsorral – és kinézetükkel – kapcsolatos társadalmi nyomás elvitathatatlan. A plasztikai műtét azonban nem mindig a legjobb módja annak, hogy gyorsan „megjavítsunk” valamit, amivel elégedetlen vagy, és ez egy olyan döntés, amelyet nem szabad könnyelműen meghozni, és természetesen főleg nem szabad meghozni mások nyomása miatt.

Olivia Attwood korábbi versenyző a közelmúltban a brit sajtóban arról beszélt, hogy a fiataloknak a trendek gyors változása miatt kerülniük kell ezeket az eljárásokat, mivel ezek mindig csak átmenetiek, de a plasztikai sebészeti eljárások hatása már nagyon nem. Ez ismét megerősíti a külsőd megváltoztatásával kapcsolatos döntések fontosságát!

Azok számára, akik komolyan aggódnak amiatt, hogy a műsor milyen hatással van rájuk vagy a körülöttük lévőkre, rengeteg információ és forrás érhető el az interneten a negatív testkép elleni küzdelemhez.