Egyre több fiatallal találkozunk, aki elégedetlen a testével. A témában végzett kutatások szerint két fő oka a közösségi média befolyásában és/vagy a rossz szülői mintában keresendő. Ebben a veszélyeztetett korosztályban az elégedetlenség érzése sokszor csap át testképzavarba, amely néhány jellegzetes tünet alapján jól felismerhető és kezelhető.

A testi megjelenéssel és a testsúllyal való elégedetlenség világszerte egyre nagyobb méreteket ölt. A 11–21 év közötti lányok 62 százaléka szeretne fogyni, 50 százalékuk próbált már valamiféle fogyókúrát, és egynegyedük fontolgatja a plasztikai műtétet. Egy másik felmérés szerint az európai egyetemisták 80 százaléka számolt be testi elégedetlenségről.

A testképzavar a modern kor betegsége.

A testkép testünk összetett belső leképződése, amely személyes és társas tapasztalatok során fejlődik ki. A testképzavarban szenvedők önértékelése sérült, megszállottan hiszik, hogy csak akkor felelnek meg a szociális elvárásoknak, ha elérik az általuk megszabott súlyt. Kényszeresen ragaszkodnak szabályaikhoz, beteges lelkifurdalás, önvád, önutálat jellemző rájuk a szabályok esetleges megszegése esetén.

Mindannyiunknak van véleménye arról az emberről és testről, akit a tükörben látunk, ezt a magunkról alkotott képet pedig rengeteg minden befolyásolja – mások visszajelzései, a közösségi média, az adott korban éppen kívánatosnak minősített ideális külső, a filmek és reklámok üzenetei, de a lakóhelyünk kultúrája is.

„A testképzavar jele lehet, ha valaki sosem érzi jól magát a bőrében; akkor sem, ha 10 kilóval soványabb vagy 10 kilóval kövérebb. Jellemző tünet a mentális és a fizikális önbántalmazás, például a túlzott sport, a túlevés vagy a bántó gondolatok. A gyerekek mindaddig elfogadják magukat olyannak, amilyenek, amíg a környezetük nem érezteti velük, hogy valamiben különböznek a többiektől vagy mások, mint az elvárt. Ha ez megtörténik, olyan tüneteket tapasztalhatunk, mint a saját test torzult észlelése vagy a negatív testkép” – mondja Bacsa Hédi, a Lélekfogadó alapítója.

A testképzavarral összefüggő betegségek egyaránt hatással vannak az ember pszichológiai és testi jóllétére, ezért aki ennek jeleit érzi magát, feltétlenül forduljon szakemberhez.

A social mediaban látott fotók nagy része Photoshoppal vagy más programokkal van javítva, viszont a legtöbbnél ez nincs feltüntetve, így joggal hiheti azt a tapasztalatlan internetező, hogy valóságos, amit lát. Innen pedig már csak fél perc, és rosszul is érzi magát, amiért „nem olyan karcsú, napbarnított, csinos, hibátlan a külseje”, mint annak az influenszernek, aki két órát töltött az aktuális fotó tökéletesítésével.

Fontos tehát, hogy a helyén tudjunk kezelni mindent, amit ezeken az oldalakon látunk, hiszen bizonyíték is van már a mentális betegségek és a Facebook-használat kapcsolatára. Ha lehet, kerüljük a média azon területeit, amelyek hamis képet festenek másokról, de ha már találkozunk velük, mindig jusson eszünkbe: ez nem a valóság!

Az M2Med Klinikán kiemelt figyelmet fordítunk a testképzavar diagnosztizálására. Hisszük, hogy a testképzavarban szenvedő betegek önértékelésén nem segít a plasztikai beavatkozás sem, ezért az ilyen problémával hozzánk forduló betegeket előbb pszichológus szakemberhez irányítjuk. Nem végzünk beavatkozást súlyos testképzavarban szenvedő betegen!

Míg a korábbi évtizedekben a testképzavarok megnyilvánulásai – például étkezési zavarok – jobban elkülönültek a normálistól, mára a norma ment el észrevétlenül a kóros irányba divatos formában. Ma már szinte mindenki szorong kinézetét illetően, ezért nehéz kiszúrni, hogy ki az akinél “normális” szintű az önbizalomhiány és ki az, akinél komolyabb gond lesz belőle. Ezért fontos odafigyelni erre és beszélni erről.

A probléma nem a tükörben, hanem leginkább fejben van.

❌ Nincs rendben, hogy nem mersz fürdőruhára vetkőzni a strandon.

❌ Nincs rendben, hogy 1 hónappal azután, hogy életet adtál a gyermekednek, már azon töröd a fejed, hogyan KELLENE egy szempillantás alatt újra karcsúnak lenned.

❌ Nincs rendben, hogy nem szeretsz tükörbe nézni.

❌ Nincs rendben, hogy nem mersz mások előtt edzeni a teremben.

❌ Nincs rendben, hogy valaki a szemedbe mondja, hogy vékonyabban / teltebben / izmosabban / tónusosabban / karcsúbban kellene kinézned, mint ahogyan te jól érzed magad!

Az egészség – beleértve a lelki egészséget is – az életmódodban rejlik, abban, hogy hogyan bánsz a testeddel! Tanulj meg tisztelettel tekinteni rá, hiszen ő az, aki egész életedben veled lesz, és már csak rajtad múlik, hogy az örömöd vagy az állandó szorongásod forrása lesz-e.

A testi dysmorphia olyan állapot, amikor az ember nem tudja ténylegesen látni magát olyannak, amilyen. Ez egy olyan mentális állapot, amely arra készteti az alanyt, hogy teste bizonyos aspektusaiba belekössön, és „csúnyának” tartsa magát.

Az ilyen páciens gyakran megpróbálja elrejteni vagy álcázni az érintett testrészt. A testkép-diszmorfiában szenvedőknek gyakran más betegségei is vannak. Például jobban aggódhatnak az élet dolgai miatt, mint sokan mások. Ezenkívül depresszióban is szenvedhetnek.

Valóban a plasztikai sebészet a megfelelő megoldás?

Minden az állapotuk súlyosságától függ. Fennáll a veszélye annak is, hogy a testkép-diszfóriában szenvedők az első beavatkozással nem lesznek elégedettek. A hiba az agyi rendellenességükben rejlik, ezért előfordulhat, hogy nem látják pontosan a változást, és beépíthetik azt rossz énképükbe.

Természetesen ennek az ellenkezője is igaz; sok betegnél azonnal hatalmas javulást tapasztalható, és ez segíti a gyógyulást. Tapasztalatunk alapján pl. az orrplasztikán átesett betegek 20%-ának van valamilyen szintű testképzavara.

Beszéljük át

Biztos lehetsz benne, hogy részletesen megbeszéljük veled az általad kért eljárást, valamint az azzal járó kockázatokat és a várható végeredményt.
Ha aggályaid vannak, ezeket kezeljük, és megvizsgáljuk az eljárással kapcsolatos indokaidat is. Etikusak vagyunk, és minden aggodalomra okot adó területet mérlegelünk, mielőtt tanácsot adnánk az eljárásról.
Túl sok esztétikai beavatkozást végeznek olyan sebészek, akik nem veszik komolyan pácienseik jólétét. Mi, az M2Med Plasztikai Sebészetben tudjuk, hogy nem mindig minden az, aminek látszik, ezért büszkék vagyunk a minden részletre kiterjedő értékelésünkre.
Azt szeretnénk, hogy pácienseink életük végéig boldogok legyenek az eredménnyel, amit segítségünkkel elértek.

Sokan boldogtalannak vagy bizonytalannak érzik magukat fizikai megjelenésükkel kapcsolatban életük egy-egy szakaszában. Azonban vannak, akik megszállottá válhatnak a megjelenésük miatt, és túlzottan aggódhatnak megjelenésük apró vagy elképzelt hibái miatt, amelyek egy ismert betegséghez, az úgynevezett testképzavarhoz vezethetnek.

A diszmorfia gyógyítására egyesek kés alá fekszenek, és megváltoztatják megjelenésüket. A testképzavar és a plasztikai műtétek azonban kockázatos párost alkotnak!

Ezért fontos, hogy időben diagnosztizálják ezt a rendellenességet, mivel könnyebb kezelni a test diszmorfiát a téves gondolatok és emiatti szorongások rögzülése előtt.

A testképzavart „képzelt csúnyaság szindrómaként” is emlegetik, ami nem különösebben hasznos, mivel a „csúnyaság” szó nagyon is valós az érintett egyén számára, és nem tükrözi azt a stresszt és szorongást, amelyet a testképzavar okozhat.

Sok testképzavarban szenvedő ember nem mindig kér segítséget, mert félnek attól, hogy hiúnak és nárcisztikusnak tekintik őket.

A közösségi média hatásai a testképzavarban szenvedő betegekre

A közösségi médiát és a megfélemlítést gyakran emlegetik testkép-befolyásoló tényezőjeként. Egy friss felmérés kimutatta, hogy a tinédzserek naponta több órát töltenek olyan közösségi oldalak használatával, mint a Facebook, az Instagram és a Snapchat.

Az elmúlt években a „szelfi” a közösségi média jelenségévé vált, mivel az okostelefonok megkönnyítik a napi felvételek készítését. „A mai 16-25 évesek átlagosan 16 percet és hét kísérletet töltenek a tökéletes szelfi elkészítésére” – egészen döbbenetes adat.

Nehéz meghúzni azt a határt, ahol a test elégedetlensége véget ér és a testképzavar elkezdődik. A közösségi média, különösen az Instagram, minden bizonnyal szerepet játszik a tökéletes testek bemutatásában, és a testképzavarban szenvedő páciensek csak bele akarnak illeszkedni abba, amit látnak.

Plasztikai sebészet és testképzavar

Sok testdiszmorfiában szenvedő ember gyakori és ismétlődő esztétikai beavatkozással próbálja megváltoztatni az észlelt hibákat. Azonban a testképzavaros betegek kevesebb mint 10%-a lesz elégedett a plasztikai műtét eredményeivel, és aggodalmaik gyakran átesnek a ló túloldalára. Tanulmányok alapján a plasztikai műtétet keresők körülbelül 15%-ának van testképzavara.

Bár az esztétikai sebészet átmenetileg csökkentheti a testkép okozta szorongást, valószínű, hogy egy ilyen páciens hamarosan azon kapja magát, hogy egy másik testrészével lesz elégedetlen, amelyen változtatni szeretne. Ezen túlmenően minden plasztikai sebészeti beavatkozás kockázatokkal jár, és fennáll annak a lehetősége, hogy egyes betegeknél „elhibázott” műtétet hajtanak végre, ami végső soron ronthatja a páciens állapotát.

A legrosszabb esetben a testképzavar ellehetetlenítheti a rendszeres munkavállalást vagy a családi életet. A rendszeres munkaviszonyban dolgozók vagy azok, akiknek családi kötelezettségeik vannak, szinte biztosan produktívabbnak és kielégítőbbnek találnák az életet, ha nem lennének testképzavaros tüneteik. A partnerek, barátok és családtagok gyakran nagyon nyomasztónak találják, ha nem tudnak segíteni a szeretett személynek, hogy ne érezze magát „csúnyának”, vagy visszanyerje élete felett irányítását.

A testképzavar jelei és tünetei

Az alábbi lista a testképzavar leggyakoribb tüneteit mutatja be :

• Megszállottan ellenőrzi megjelenését tükörben vagy kirakatban,
• Haját betegesen sokszor vágatja vagy fésüli, szárítja, hogy „minden hajszál a helyén legyen”
• Mindent megtesz, hogy a bőrt simává tegye, hibátlanná tegye, kiborul, ha tökéletlenségeket (pl. egy pattanást) és hibákat tapasztal
• Folyamatosan modellekhez, hírességekhez, vagy más barátokhoz hasonlítja magát a magazinokban és a közösségi médiában
• Aránytalanul sok a vita a megjelenéséről a környezetében – másképp látja ő és másképp a környezet
• Smink túlzott használata – az álcázáshoz és az amögé bújáshoz
• testrészek indokolatlan álcázása / takargatása bő ruhákkal

Vezető miskolci székhelyű plasztikai sebészként évente több száz beteget látunk, akik különféle okok miatt szeretnének plasztikai műtétet végezni. Néhány páciens olyan plasztikai sebészeti eljárásokat keres, amelyek segítenek orvosolni olyan „esztétikai rendellenességeket”, mint például a szétálló fülek vagy a fájdalmat okozó nagy mellek. Más páciensek önbizalom-növelés okán jönnek hozzánk, ha nagyobb mellet , kisebb orrot , kisebb hasat szeretnének. Sajnos látok néhány olyan pácienst is, akik aggasztó okokból szeretnének plasztikai műtétet.

Ezek közül az egyik legaggasztóbb a testképzavarnak nevezett mentális betegségben szenvedő páciensek megkeresése, akik vagy túlságosan zavarban vannak ahhoz, hogy megfelelő támogatást keressenek, vagy nincsenek is tisztában azzal, hogy ebben a betegségben szenvednek, ezért plasztikai sebésztől várják a megoldást.

A test diszmorf rendellenessége olyan mentális betegség, amelyben az emberek folyamatosan aggódnak a megjelenésük miatt. Állandóan úgy érzik, hogy valami nincs rendben a megjelenésükben, és gyakran elhisznek valamit, amit senki más nem vesz észre rajtuk.

A férfiakat és nőket egyformán érintő állapot Európában ma körülbelül 50 emberből 1-nél fordul elő, és nagyon gyorsan súlyos egészségügyi állapottá válhat. A testképzavar súlyos érzelmi stresszt okozhat, aminek következtében sok ebben szenvedő visszariad a társas interakcióktól, ami akár a munkahelyek elvesztéséhez, családi zűrzavarhoz és más mentális egészségi állapotokhoz, például depresszióhoz vezethet. A legsúlyosabb esetekben a testképzavar akár öngyilkossághoz is vezethet, a legújabb becslések szerint az ebben szenvedők öngyilkossági aránya körülbelül 25%.

Miért szeretnének plasztikai műtétet a testképzavarban szenvedők?

Sok testképzavaros páciens nem kér segítséget attól tartva, hogy mások gyengének tartják, vagy úgy hiszik, hasztalan, pedig ez nem is állhat távolabb az igazságtól. Ezért sokan inkább plasztikai sebészethez fordulnak, hogy „megjavíttassák, amit magukon rossznak éreznek”. Mivel azonban a testképzavar egy mentális állapot, a plasztikai sebészet soha nem oldja meg ezt a problémát, mert mindig lesz az ebben szenvedő megjelenésének valamilyen egyéb aspektusa, amelyről úgy gondolja, hogy javítható. Egy korábbi tanulmány szerint az orrplasztikát kérő betegek csaknem 20%-a szenved testképzavarban, de testképzavarban szenvedők mellnagyobbítási vagy -csökkentő műtéteket, arcplasztikát , szemhéjemelést és hasplasztikát / zsírleszívást is gyakran kérnek .

A plasztikai sebészekként ennél jóval többet kell tennünk

Bármilyen esztétikai beavatkozásról is legyen szó, az M2Med Klinikán a személyes konzultációra nagy hangsúlyt fektetünk. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egy ilyen műtét elvégzése előtt megismerhessük a pácienst, és jobban megértsük, miért szeretne szépészeti műtétet. Ha azt gyanítjuk, hogy egy páciens testképzavarban szenved, vagy bármilyen más olyan állapotot, amely befolyásolja a döntését (pl. „azért szeretnék nagyobb melleket, mert a barátom ezt kérte”), mindig azt mondjuk, hogy a plasztikai műtét nem megoldás!

Sajnos túl sok plasztikai sebész nem veszi figyelembe páciense mentális egészségét, és végrehajtja a műtétet akkor is, ha látja, hogy egyébként a probléma fennáll. Ez azért nem biztonságos, mivel sok testképzavarban szenvedő ember folyamatosan visszajár plasztikai műtétekre, ami tovább veszélyeztetheti egészségét.

A testképzavarban szenvedőktől nem szabad ugyan véglegesen visszautasítani az esztétikai beavatkozást, de egy plasztikai sebésznek etikai kötelessége biztosítani, hogy páciense a legjobb okokból döntsön, és mindig alternatív kezelést kell biztosítania a betegeknek, ha úgy érzi, hogy a testképzavar befolyásolja megítélését.

Döbbenetes kutatási eredmény látott napvilágot: már a 8 éves fiúk és lányok körében is tapasztalható, hogy elégedetlenek a testükkel, ami előre jelezheti az étkezési zavarok kockázatát későbbi életük során.

Egy a The British Journal of Psychiatryban publikált tanulmány szerint körülbelül 6000 gyermeket követtek nyomon 14 éves korukig, és felfedezték a fiatal korban tapasztalható rossz testkép és a későbbi étkezési rendellenességek összefüggését.
A kutatók azt találták, hogy a nyolc éves lányok 5%-a és fiúk 3%-a volt elégedetlen a testével. Amikor a gyerekek betöltötték a 14. életévüket, a lányok 39%-a azt mondta, hogy diétázott az elmúlt évben, és 8%-uk azt mondta, hogy ivott is. A fiúk 12%-a diétázott az elmúlt évben, és 3,5%-uk ivott.

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az élet korai szakaszában beavatkozásra van szükség. A magas önbecsülés az evészavar megjelenésének alacsonyabb szintjéhez kapcsolódik, és a hatás erősebb volt a fiúk körében. A kutatók azt írják, hogy eredményeik azt sugallják, hogy egyes gyerekek jobban ki vannak téve a média, a család és a társaik nyomásának, mint mások.

A beavatkozás nem fog minden gyereknél egyformán működni, mondja Micali. „Az eredmények azt sugallják, hogy az összes serdülőre vagy gyermekre összpontosító átfogó megközelítés nem feltétlenül a legjobb, és hasznosabb lehet a célzott megelőzés, amely a túlsúlyos/elhízott fiúkra összpontosít, nem pedig általánosságban minden fiúra” – mondja Micali. Fontos azt is kiemelni, hogy ezeket a felvilágosításokat megfelelően adaptáljuk a fiatalabb gyermekek számára, mivel bizonyítékok vannak arra nézve, hogy például az „egészséges táplálkozás” órák, amelyeket idősebb gyermekek számára terveztek, károsak lehetnek a kicsik számára, különösen azok számára, akik nem rendelkeznek kognitív képességekkel, az információ megfelelő feldolgozásának képességével.”

További kutatásokra van szükség a legjobb megközelítés megértéséhez. Az evészavarok rendkívül bonyolultak, és genetikai, biológiai, pszichológiai és szociális tényezők kölcsönhatása miatt alakulhatnak ki. Kiemelten fontos szerepe van a családnak, a szülők viselkedésének és példamutató magatartásának!