Egy új tanulmány kimutatta, hogy már egy 60 perces séta a természetben is képes csökkenteni az agyi stresszfeldolgozásban részt vevő régiók aktivitását.
A városi élet a mentális egészségi zavarok magasabb arányával jár együtt.

Egy új tanulmány kimutatta, hogy egy 60 perces séta a természetben csökkenti a stresszfeldolgozásban érintett agyi régiók aktivitását. Az agyi aktivitás ezekben a régiókban stabil maradt 60 perces városi környezetben tett séta után.

Ijesztő arcok képeinek tanulmányozása

Hipotézisük meghatározásához a kutatók 63 egészséges résztvevő agyi aktivitását vizsgálták funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével, mielőtt és miután a résztvevők 1 órás sétát tettek egy erdőben vagy egy forgalmas bevásárló utcában.

A vizsgálatban 29 nő és 34 férfi vett részt, 18 és 47 év közöttiek. Az átlagéletkor 27 év volt. Minden résztvevő fMRI-vizsgálatot kapott. A szkennelések során számos gyakorlatot végeztek a résztvevők, amelyek közül kettőt elemeztek ki részletesen a tanulmányban.

Az első gyakorlatban a résztvevőknek 15 férfi és 15 női arc képét mutatták meg, amelyek félelmetes és semleges arckifejezéseket ábrázoltak. A második gyakorlatban a résztvevők fejszámolási feladatokat kaptak „olyan időkorláttal, amely éppen túllépte a résztvevő kognitív képességeit” – magyarázza a tanulmányról szóló cikk.

A szkennelések befejezése után 31 résztvevőt rendeltek be sétálni Berlin egyik forgalmas utcájában, míg 32-en egy városi erdőben sétáltak. A résztvevők 10 és 17 óra között sétáltak, a férfiak és a nők egyenlő arányban oszlottak meg mindkét csoportban.

A kutatók egy telefont adtak a résztvevőknek a séta során, amely nyomon követte a tartózkodási helyüket. A résztvevők csuklópántot is viseltek, amely az elektrodermális aktivitásukat (EDA), a szívfrekvencia variabilitását (HRV) és a pulzusukat figyelte. Kaptak egy zacskós ebédet, amit a séta alatt megehettek. 30 perc séta után megszólalt a telefon riasztója, jelezve, hogy ideje visszafordulni.

Miután a résztvevők befejezték a sétákat, a kutatók újabb fMRI-vizsgálatot végeztek, miközben ugyanazokat a gyakorlatokat végezték el.

„Tanulmányunk eredményei azt mutatják, hogy már [egy] órás séta után a természetben a stressz-feldolgozásban szerepet játszó agyi régiók aktivitása csökken” – mondta Sudimac.

 

„Ez azért fontos megállapítás, mert először mutat ok-okozati összefüggést a természetnek való kitettség és a stresszel összefüggő agyi régiók változása között.”

– mondja Sonja Sudimac, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók csökkent aktivitást figyeltek meg a vizsgálat során végzett mindkét gyakorlat során. Ez azt sugallja, hogy a természetben való séta globálisan jótékony hatással lehetett az amygdalára azáltal, hogy megnöveli annak aktivációs küszöbét.

Ezen kívül az agyi aktivitás a stresszfeldolgozásban érintett régiókban stabil maradt, és nem növekedett 60 perces városi környezetben tett séta után. Ez viszont ellentmond annak az elképzelésnek, hogy a városi expozíció további stresszt okoz.

A napfény jótékony hatásairól bővebben itt olvashatsz »

Valós vonatkozások

A kutatás azt támasztja alá, hogy a természetben való séták egyfajta megelőző intézkedésként szolgálhatnak a mentális egészségügyi problémák kialakulásával szemben és elháríthatják a városi környezet mentális egészségre gyakorolt negatív hatásait.

Talán az ilyen típusú kutatások elősegítik a várostervezők számára, hogy prioritássá tegyék az akadálymentes zöld környezet kialakítását a városokban.

Mivel a világ népességének több mint fele városokban él, és az urbanizáció rohamosan növekszik, a városlakók számára kulcsfontosságú, hogy legyen egy közeli park vagy erdő, ahol töltődhetnek a stresszes városi környezetből „kiszakadva”.

A rövidebb séták is megtérülnek?

Mivel a vizsgálatok azt mutatták, hogy már akár egy 1 órás séta a természetben csökkenti az agyi stresszfeldolgozásban érintett területek aktivitását, felvetődik a kérdés, hogy vajon a rövidebb séták is hasznosak lehetnek?

A vizsgálat során az 1 órás időtartamot választották egyszerűen azért, mert ennél több fárasztó lehetett volna néhány olyan résztvevő számára, aki nem szokott testmozgáshoz.

Más magyarázat is lehet?

Karen Stewart alabamai klinikai pszichológus szerint, aki nem vett részt a vizsgálatban, lehet egy alternatív magyarázat is a stresszfeldolgozásban részt vevő agyi régiók csökkent aktivitására azoknál a résztvevőknél, akik 1 órás sétát tettek a zöld környezetben. Véleménye szerint a csökkenés a testmozgás pozitív hatásaiból is fakadhat.

A szabadban való tartózkodás során soha nem szabad megfeledkezned a megfelelő fényvédelemről, hogy ne tedd ki bőrödet a bőrrák kockázatának. A bőrvédelemről itt olvashatsz bővebben »