A közvélemény és a szakértők egyaránt a közösségi médiát hibáztatják a mentális egészséggel kapcsolatos problémák hosszú listájáért, beleértve a depresszió, a szorongás és az öngyilkos magatartás növekvő arányát a fiatalok körében.

A témával kapcsolatos kutatások azonban ellentmondásosak. Létezik olyan tanulmány például, amely azt találta, hogy a közösségi média használatának valószínűleg nincs túl nagy hatása a tinédzserek életével való elégedettségére, a szakértői figyelmeztetések ellenére. A gyakorlat azonban mást mutat…

2013-ban a tanulmányban részt vevő tizenévesek mindössze 43%-a mondta azt, hogy naponta többször is rendszeresen ellenőrzi a közösségi médiát. Ez a második évben 59%-ra, a harmadik évben pedig 68,5%-ra emelkedett. Idővel a közösségi média gyakori használata csökkent mentális egészséggel és jólléttel járt, amit a pszichológiai szorongással, az élettel való elégedettséggel, a boldogsággal és a szorongással kapcsolatos kérdésekre adott válaszokkal mértek. Úgy tűnt, hogy a közösségi média erősebb hatással volt a lányokra, de a kapcsolat a fiúknál is jelen volt.

A kép bonyolultabbá vált, amikor a kutatók azt vizsgálták, hogy mely tevékenységek (vagy azok hiánya) felelős a probléma kialakulásáért – mint pl. az internetes zaklatás, az alváshiány és mozgáshiány? Megállapították, hogy a felsoroltak közül egyértelműen az internetes zaklatás a legkárosabb a lányok számára, ezt követte az alváshiány és a testmozgás hiánya.

A fiúknál azonban ezek a tényezők csak 12%-át magyarázták a közösségi média és a rossz mentális egészség közötti kapcsolatnak. Van néhány ok, ami ezt magyarázhatja: egyrészt a lányok hajlamosabbak a fiúkhoz képest olyan mentális egészségi állapotokra, mint a depresszió és a szorongás, függetlenül a képernyő előtt töltött időtől. A lányok több internetes zaklatást tapasztalnak, mint a fiúk, és Nicholls szerint kifejezetten zavarhatják őket ennek bizonyos aspektusai, beleértve a megjelenésre vonatkozó megjegyzéseket és a másokkal való negatív összehasonlítást.

Talán meglepő az is, hogy az online tevékenységből fakadó pihenés-, és testmozgás hiánya a fiúkra nem volt hatással, hiszen mind az alvás minősége, mind a fizikai aktivitás nemtől függetlenül szorosan összefüggenek a mentális egészséggel.

A tanulmány szerint az eltérés a minták használatára vezethető vissza. Mivel a lányok összességében gyakrabban használják a közösségi médiát, előfordulhat, hogy a fiúk nem áldozzák fel olyan mértékben az alvást és a testmozgást ezért, mint a lányok.

A tanulmány, mint a legtöbb ebben a témában, megfigyeléses volt, ami azt jelenti, hogy csak az adatkészleten belüli mintákat tudott megvizsgálni, nem pedig olyan laboratóriumi vizsgálatot végeztek, amely meghatározná, hogy a különböző gyerekek mennyi közösségi médiát használnak.

Azt sem tudták teljes mértékben felmérni, hogy a tinédzserek mennyi ideig használták a közösségi médiát, csak azt, hogy naponta hányszor ellenőrizték a különböző alkalmazásokat és webhelyeket.

De Nicholls szerint a korlátok ellenére a tanulmány segíthet a tinédzsereket egészségesebb életmód felé terelni, mivel az elsők között vizsgálja meg, hogy a közösségi média idővel károsíthatja a mentális egészséget.

A legfontosabb üzenetek a fiataloknak a következők:
– aludj eleget,
– ne veszítsd el a kapcsolatot barátaiddal a való életben; és
– a fizikai aktivitás ne maradjon el, mert ez kiemelten fontos a mentális egészség és a lelki jólét szempontjából. Ha ilyen módon vigyáz egy tinédzser magára, nem kell aggódnia a közösségi média hatása miatt.

A tinédzserek szüleinek az üzenetek hasonlóak. Arra kell ösztönözni a tinédzser gyerekeinket, hogy maradjanak aktívak, és kapcsolják ki telefonjukat éjszaka – és ami talán még fontosabb, hogy konkrétan kérdezzenek az internetes zaklatásról, mivel úgy tűnik, hogy ez a kár elsődleges forrása.

A hangsúlyt a mechanizmusokra és a tartalomra kell helyezni ahelyett, hogy pusztán a közösségi média használatát feszegetnénk.