Sokan boldogtalannak vagy bizonytalannak érzik magukat fizikai megjelenésükkel kapcsolatban életük egy-egy szakaszában. Azonban vannak, akik megszállottá válhatnak a megjelenésük miatt, és túlzottan aggódhatnak megjelenésük apró vagy elképzelt hibái miatt, amelyek egy ismert betegséghez, az úgynevezett testképzavarhoz vezethetnek.

A diszmorfia gyógyítására egyesek kés alá fekszenek, és megváltoztatják megjelenésüket. A testképzavar és a plasztikai műtétek azonban kockázatos párost alkotnak!

Ezért fontos, hogy időben diagnosztizálják ezt a rendellenességet, mivel könnyebb kezelni a test diszmorfiát a téves gondolatok és emiatti szorongások rögzülése előtt.

A testképzavart „képzelt csúnyaság szindrómaként” is emlegetik, ami nem különösebben hasznos, mivel a „csúnyaság” szó nagyon is valós az érintett egyén számára, és nem tükrözi azt a stresszt és szorongást, amelyet a testképzavar okozhat.

Sok testképzavarban szenvedő ember nem mindig kér segítséget, mert félnek attól, hogy hiúnak és nárcisztikusnak tekintik őket.

A közösségi média hatásai a testképzavarban szenvedő betegekre

A közösségi médiát és a megfélemlítést gyakran emlegetik testkép-befolyásoló tényezőjeként. Egy friss felmérés kimutatta, hogy a tinédzserek naponta több órát töltenek olyan közösségi oldalak használatával, mint a Facebook, az Instagram és a Snapchat.

Az elmúlt években a „szelfi” a közösségi média jelenségévé vált, mivel az okostelefonok megkönnyítik a napi felvételek készítését. „A mai 16-25 évesek átlagosan 16 percet és hét kísérletet töltenek a tökéletes szelfi elkészítésére” – egészen döbbenetes adat.

Nehéz meghúzni azt a határt, ahol a test elégedetlensége véget ér és a testképzavar elkezdődik. A közösségi média, különösen az Instagram, minden bizonnyal szerepet játszik a tökéletes testek bemutatásában, és a testképzavarban szenvedő páciensek csak bele akarnak illeszkedni abba, amit látnak.

Plasztikai sebészet és testképzavar

Sok testdiszmorfiában szenvedő ember gyakori és ismétlődő esztétikai beavatkozással próbálja megváltoztatni az észlelt hibákat. Azonban a testképzavaros betegek kevesebb mint 10%-a lesz elégedett a plasztikai műtét eredményeivel, és aggodalmaik gyakran átesnek a ló túloldalára. Tanulmányok alapján a plasztikai műtétet keresők körülbelül 15%-ának van testképzavara.

Bár az esztétikai sebészet átmenetileg csökkentheti a testkép okozta szorongást, valószínű, hogy egy ilyen páciens hamarosan azon kapja magát, hogy egy másik testrészével lesz elégedetlen, amelyen változtatni szeretne. Ezen túlmenően minden plasztikai sebészeti beavatkozás kockázatokkal jár, és fennáll annak a lehetősége, hogy egyes betegeknél „elhibázott” műtétet hajtanak végre, ami végső soron ronthatja a páciens állapotát.

A legrosszabb esetben a testképzavar ellehetetlenítheti a rendszeres munkavállalást vagy a családi életet. A rendszeres munkaviszonyban dolgozók vagy azok, akiknek családi kötelezettségeik vannak, szinte biztosan produktívabbnak és kielégítőbbnek találnák az életet, ha nem lennének testképzavaros tüneteik. A partnerek, barátok és családtagok gyakran nagyon nyomasztónak találják, ha nem tudnak segíteni a szeretett személynek, hogy ne érezze magát „csúnyának”, vagy visszanyerje élete felett irányítását.

A testképzavar jelei és tünetei

Az alábbi lista a testképzavar leggyakoribb tüneteit mutatja be :

• Megszállottan ellenőrzi megjelenését tükörben vagy kirakatban,
• Haját betegesen sokszor vágatja vagy fésüli, szárítja, hogy „minden hajszál a helyén legyen”
• Mindent megtesz, hogy a bőrt simává tegye, hibátlanná tegye, kiborul, ha tökéletlenségeket (pl. egy pattanást) és hibákat tapasztal
• Folyamatosan modellekhez, hírességekhez, vagy más barátokhoz hasonlítja magát a magazinokban és a közösségi médiában
• Aránytalanul sok a vita a megjelenéséről a környezetében – másképp látja ő és másképp a környezet
• Smink túlzott használata – az álcázáshoz és az amögé bújáshoz
• testrészek indokolatlan álcázása / takargatása bő ruhákkal

Vezető miskolci székhelyű plasztikai sebészként évente több száz beteget látunk, akik különféle okok miatt szeretnének plasztikai műtétet végezni. Néhány páciens olyan plasztikai sebészeti eljárásokat keres, amelyek segítenek orvosolni olyan „esztétikai rendellenességeket”, mint például a szétálló fülek vagy a fájdalmat okozó nagy mellek. Más páciensek önbizalom-növelés okán jönnek hozzánk, ha nagyobb mellet , kisebb orrot , kisebb hasat szeretnének. Sajnos látok néhány olyan pácienst is, akik aggasztó okokból szeretnének plasztikai műtétet.

Ezek közül az egyik legaggasztóbb a testképzavarnak nevezett mentális betegségben szenvedő páciensek megkeresése, akik vagy túlságosan zavarban vannak ahhoz, hogy megfelelő támogatást keressenek, vagy nincsenek is tisztában azzal, hogy ebben a betegségben szenvednek, ezért plasztikai sebésztől várják a megoldást.

A test diszmorf rendellenessége olyan mentális betegség, amelyben az emberek folyamatosan aggódnak a megjelenésük miatt. Állandóan úgy érzik, hogy valami nincs rendben a megjelenésükben, és gyakran elhisznek valamit, amit senki más nem vesz észre rajtuk.

A férfiakat és nőket egyformán érintő állapot Európában ma körülbelül 50 emberből 1-nél fordul elő, és nagyon gyorsan súlyos egészségügyi állapottá válhat. A testképzavar súlyos érzelmi stresszt okozhat, aminek következtében sok ebben szenvedő visszariad a társas interakcióktól, ami akár a munkahelyek elvesztéséhez, családi zűrzavarhoz és más mentális egészségi állapotokhoz, például depresszióhoz vezethet. A legsúlyosabb esetekben a testképzavar akár öngyilkossághoz is vezethet, a legújabb becslések szerint az ebben szenvedők öngyilkossági aránya körülbelül 25%.

Miért szeretnének plasztikai műtétet a testképzavarban szenvedők?

Sok testképzavaros páciens nem kér segítséget attól tartva, hogy mások gyengének tartják, vagy úgy hiszik, hasztalan, pedig ez nem is állhat távolabb az igazságtól. Ezért sokan inkább plasztikai sebészethez fordulnak, hogy „megjavíttassák, amit magukon rossznak éreznek”. Mivel azonban a testképzavar egy mentális állapot, a plasztikai sebészet soha nem oldja meg ezt a problémát, mert mindig lesz az ebben szenvedő megjelenésének valamilyen egyéb aspektusa, amelyről úgy gondolja, hogy javítható. Egy korábbi tanulmány szerint az orrplasztikát kérő betegek csaknem 20%-a szenved testképzavarban, de testképzavarban szenvedők mellnagyobbítási vagy -csökkentő műtéteket, arcplasztikát , szemhéjemelést és hasplasztikát / zsírleszívást is gyakran kérnek .

A plasztikai sebészekként ennél jóval többet kell tennünk

Bármilyen esztétikai beavatkozásról is legyen szó, az M2Med Klinikán a személyes konzultációra nagy hangsúlyt fektetünk. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egy ilyen műtét elvégzése előtt megismerhessük a pácienst, és jobban megértsük, miért szeretne szépészeti műtétet. Ha azt gyanítjuk, hogy egy páciens testképzavarban szenved, vagy bármilyen más olyan állapotot, amely befolyásolja a döntését (pl. „azért szeretnék nagyobb melleket, mert a barátom ezt kérte”), mindig azt mondjuk, hogy a plasztikai műtét nem megoldás!

Sajnos túl sok plasztikai sebész nem veszi figyelembe páciense mentális egészségét, és végrehajtja a műtétet akkor is, ha látja, hogy egyébként a probléma fennáll. Ez azért nem biztonságos, mivel sok testképzavarban szenvedő ember folyamatosan visszajár plasztikai műtétekre, ami tovább veszélyeztetheti egészségét.

A testképzavarban szenvedőktől nem szabad ugyan véglegesen visszautasítani az esztétikai beavatkozást, de egy plasztikai sebésznek etikai kötelessége biztosítani, hogy páciense a legjobb okokból döntsön, és mindig alternatív kezelést kell biztosítania a betegeknek, ha úgy érzi, hogy a testképzavar befolyásolja megítélését.