Öt-tízszeresére nőtt a várakozási idő a tervezett műtéteknél
A halasztható műtétek felfüggesztése tehermentesíti a magyar egészségügyet, de vajon mit bír ki a páciens, meddig lehet együtt élni a mindennapos fájdalommal?

Hónapok óta szünetelnek a halasztható műtétek a koronavírus-járvány miatt. Így az őszi és tavaszi hullám között csupán egy hónap jutott az egynapos, könnyebb műtétek elvégzésére az állami szférában. Bár ezekre a műtétekre nem közvetlen életveszélyben van szükség, így is az életminőséget nagy mértékben meghatározó beavatkozásokról van szó, amelyek elmaradása hátrányos helyzetet teremt a páciensek számára.

Közel 1 évet kell várni az állami kórházakban?!

Az elmúlt fél évben tapasztalható néhány nap helyett 307 napot kell várni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő várólista statisztikája szerint. Sérvműtétre például több mint ezren várakoznak, a korábbi kevesebb mint egy hónap helyett már legalább 7 és fél hónapot kell várni az állami egészségügyben.

Az életünk állandó rohanás, mindennapi teendőink mellett nem mindegy, mennyi időbe telik az egészségügyi problémáink kivizsgálása, kezelése, szükség esetén a műtéti úton történő orvoslása.

A minimál invazív sebészeti technikák erre nyújtanak gyors és hatékony megoldást az M2Med Klinikán is:  az endoszkópia, azon belül is a minimálisan invazív sebészet (rövidítve MIS) olyan úttörő orvosi technológiákat takar, melyeknek alkalmazásával a beteget nem kell ‘felvágni’, hanem az orvost lehet a megbetegedés, a probléma helyére ‘juttatni’, a lehető legkisebb műtéti sebzéssel.

A beavatkozásokat speciálisan laparoszkópos beavatkozásokhoz kifejlesztett eszközökkel végzik. A módszer hatékonyságának köszönhetően a kamerát és az eszközöket is maximum 1 cm-es bőrmetszéseken keresztül vezetik a műtéti területre, de több eszköz számára akár egy mindössze 5 mm-es bőrmetszés is elegendő.
Laparoszkópos műtéttel akár egy ökölnyi méretű mióma is kioperálható. (Összehasonlításképp egy ugyanilyen méretes mióma eltávolítása hagyományos technikával 30 cm-es metszést igényelne.)

A kicsi behatolásoknak köszönhetően, a hagyományos műtétekkel szemben a sebgyógyulással kapcsolatos szövődmények száma is minimálisra csökkenthető, mert a kisebb sebfelületek jóval kisebb behatolási felületet biztosítanak az esetleges sebfertőzések számára is, valamint csökkenthető a műtéti utóvérzések száma is. A  laparoszkópos technikával operált betegek műtét utáni fájdalma a kisebb sebeknek hála minimális, így fájdalomcsillapító-igényük jelentősen kisebb, mint a hagyományos műtéti technikával operált betegek esetében.

A laparoszkópos műtétek után a páciensek már a műtét másnapján úgy mehetnek haza a kórházból, hogy átlagos napi életüket élhetik, és munkába való visszaállásuk sem haladja meg az egy hetes időtartamot.

Mindenkinek érdeke, hogy a beteg minél előbb kikerüljön a kórházi környezetből és családja körében gyógyulhasson.

Nem csak Magyarországon, hanem világszerte sokezer műtét marad el, vagy kényszerül halasztásra.

„A Lancet Reumatology egyik friss tanulmánya szerint az Egyesült Királyságban közel 10 millió ember vár most műtéti beavatkozásokra, szemben a pandémiát megelőző 4 millióval. Egy amerikai jelentés 2022 közepére több mint 1 millió ízületi és gerincműtét elmaradását vetítette előre.” – olvashatjuk a HVG hasonló témában írt cikkében.

A halasztott műtétek miatt akár 50 százalékkal nagyobb esélye van a betegségek rosszabb kimenetelének, ha a műtét több mint 6 hónappal késik!

A British Journal of Surgery szaklapban még tavaly májusban jelent meg egy cikk, amely szerint világszerte 28,4 millió tervezett műtét maradhat el 2020-ban, ha az egyes országokban a koronavírus-járvány csúcsa 12 hétig tart. Az elhalasztott műtétek száma minden egyes további héttel 2,4 millióval nő!